Egy kis tudomány a csavarkötésekről... A szemelvényben a 6. az eredeti könyvben a 95. oldalnál kezdődik. De ez is hasznos lehet. Jó emésztést hozzájuk!

Előzmény: J-Steel, 2020-10-06 21:06:47 [123]

A két lemez egymáshoz képest történő "elcsúszását" nem az összeszorításból adódó súrlódó erő hanem a csavarok (esetleg szegecsek) nyírószilárdsága akadályozza meg. Erre méretezd!

És természetesen nem mezei tövig menetes csavart kell használni hanem illesztőcsavart.

Az, hogy a laposacél elszakad vagy sem - szintén csak számítással határozható meg és nem pedig "vegyük úgy"

Előzmény: J-Steel, 2020-10-06 21:06:47 [123]

Számítási kérdés:

Két laposacélt összecsavarozunk, majd hosszírányú húzóerőnek vetjük alá. (lásd csatolt kép).
A laposacélt vegyük úgy, hogy nem nyúlik és nem szakad el.

A kötés elvileg adott meghúzási nyomatékkal tapadási súrlódást alakít ki, tehát a kötés a húzóerőnek ellenál.

A kérdés, hogy hozzávetőlegesen hogyan lehet kiszámolni (méretezni) egy szerkezetet, hogy a kötés bizonyos húzóerőt elviseljen, tehát a tapadási surlódást ne lépje túl.

F erő legyen mondjuk 200kN
Egy csavar pedig M14 (8.8), amit 120Nm-rel húztunk meg nedvesen.
Az átlapolt felület 100x100mm, meleghengerlés utáni revés felülettel.

Elviseli-e ez a rendszer a 200kN erőt, mennyi a maximális F erő, amit szétcsúszás nélkül elvisel?
Hogyan változik a rendszer, ha növeljük/csökkentjük a csavarok számát?

  

Kérlek benneteket ne itt beszéljétek meg!

Illetve megkérem a modit is, hogy törölje vissza a csevegést.

Anno mindenki elfogadta, hogy ez a topic maradjon tömör lényegre törő.

Ha valaki akar ide írni valamilyen számítást, képletet talán célszerű lenne először a semlegesben kitárgyalni, lektoráltatni a többiekkel, netalán valamelyik fórumos szaktekintéllyel.

Ah, szóval a 0,2 bár, amit a táblázatba írtál, az akkor az óra szerint -0,8 bár. Ok, így elfogadom, csak megtévesztő volt.

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 19:23:46 [117]

Rendben
Remélem Tibor nem olvasta

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 19:36:27 [119]

Az valójában 1bar-t jelent, csak az egyszerűség kedvéért van 0-nak jelölve.
És persze a vákuumérő órán is -1bar vagy psi van írva.

Előzmény: jani300, 2020-02-10 19:30:46 [118]

A kompresszoroknál mikor nullát mutat a nyomásmérő óra ilyenkor ugye nem abszolút vákum van a tartályban ?
Ami ennél kisebb az hogyan jelölnéd ?

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 19:23:46 [117]

Minek? Nincs olyan, hogy negatív nyomás, legalábbis előjeles nincs.

Előzmény: zozo, 2020-02-10 19:20:06 [116]

Látom, pozitív előjellel számoltad a vákuumot. Nem negatívval kellene?

Előzmény: zozo, 2020-02-10 19:18:30 [115]

Gábor, az excell képleted alapján ha megnövelem (negatív értelemben)a vákuumot mondjuk -0,5 barra, akkor a leszorító erő lecsökken
kb. 26 kp-ra. (vagy 26 kgF-ra )

Nagyobb vákuum esetén nem inkább nő a leszorító erő?

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 18:55:29 [113]

Szia Feri,

tudom, hogy túl egyszerű volt a levezetés, de a lényegen nem változtat.
Egyszerűsített esetben ha a nyomást (Pascal) 0-nak tekintjük (0Bar), akkor 1 négyzetcentiméterre jutó tömeg 1kg lesz.
Ennyi lett volna a mondandóm lényege, semmi több.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2020-02-10 18:55:14 [112]

Nem tudom mi volt tegnap, ezt már régen csináltam, csak gondoltam megosztom, hiba volt.

A vákuumkompresszor teljesítményén értsd, hogy mekkora vákuumot képes előállítani, nem a villamos teljesítményre gondolok.
Egyébként aki akarja érti.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2020-02-10 18:43:01 [110]

Nem nagyon pörög ez a topik, de most hirtelen sok "érdekes" dolog került bele.

Gábor! Mi az a vákuumkompresszor? Vagy vákuumszivattyú vagy kompresszor. Az egyik szív a másik komprimál - vagyis nyom. Számomra olyan ez a kifejezés, mint a szűzkurva. Nehezen értelmezhető...

A teljesítménye viszont biztosan nem adható meg Bar-ban, mert az a nyomás egy megtűrt egysége. A teljesítményé a Watt. A leszorító erő sem lehet kg, mert az a tömeg mértékegysége. Az erőé a N(ewton)

Biztos vagyok benne, hogy mindezeket te is így tudod, ezért is furcsa számomra, hogy pontosan te, aki köztudottan híres vagy a (már néha túlzott) precizitásról - most ilyen lazán fogalmazol.

Zozo! Majdnem igazad van - de csak majdnem. Teljesen akkor lenne, ha az asztal és a leszorítandó munkadarab is raporter minőségű felülettel rendelkezne. De ez a gyakorlatban nem így van, vagyis a vákuumszivattyú kiszívja a levegőt a teljes tömítőanyaggal körülhatárolt felület alól. Ez a felület és a nyomáskülönbség a mérvadó a leszorító erő számításakor.

Azt tesztelje mindenki a saját vákuumasztalán, mivel ebből is 100 fajta létezik.

Előzmény: Szalai György, 2020-02-10 18:22:23 [109]

A tegnapiak után bosszantásból csináltad? " a leszorító erő az adott felületnél " eredmény kg ban ???

A vákumkompresszor teljesítménye bár-ban ??

Mindjárt jön a dá-dá !!

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 13:13:40 [106]

Nem annak volna jelentősége, hogy az így leszorított munkadarabot mekkora erővel lehet oldal irányba elmozdítani?

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 13:13:40 [106]

Ez így van, de ezt mindenkinek magának kell kiszámolnia.

Előzmény: zozo, 2020-02-10 18:06:51 [107]

Szerintem nem a munkadarab leszorítandó felülete a mérvadó, hanem a munkadarab alatt a vákuum asztal nyitott felülete (árka).

Előzmény: Aknai Gábor, 2020-02-10 13:13:40 [106]

Sziasztok,

csináltam egy vákuumasztal leszorítását ellenőrző képletet, hátha érdekel mást is a téma. (Excel-be könnyen átírható)
A vákuumkompresszor teljesítménye megadható Bar-ban, illetve a leszorítandó felület nagysága négyzetcentiméter-ben, így a leszorító erőt kg-ban kapjuk.

A tökéletes/elméleti vákuum ugye a 0Bar.

ui: kérlek a HobbyCNC-re való tekintettel nézzétek el a nem tankönyvi levezetést

Üdv, Gábor

  

A kis p ( " p ") az nem nyomóerő hanem a felületi nyomás vagyis a nyomóerőnek és a felületnek a hányadosa

Előzmény: J-Steel, 2018-06-05 22:03:11 [104]

A linkelt jegyzet nem megfelelő, hiányzik belőle pár információ.

Átkutattam a külföldi oldalakat, és a következőre jutottam.
- amennyiben az ember megfelelő méretű (táblázat szerinti) reteszt választ az adott tengelyhez, akkor a nyírás erőhatás elhanyagolható, van azonban torziós terhelés.
- A nyomó igénybevételhez a következő hozzávetőleges képlet adódik:
M= F * d/2 = A*p*d/2 = h*l/2*p*d/2

Ahol
F: nyomóerő
d: tengelyátmérő - erőkarhoz, nem teljesen pontos
A: ebben az esetben a retesz tengelyből kilátszó oldalfalának felülete
h: a retesz teljes magassága (ez lesz osztva 2-vel a kilátszó részhez) - ez nem teljesen pontos
p: nyomóerő
l: retesz hossza

Az előző egyenletet átrendezve kapjuk a:
p(max)=M(max)*4/(l*p*d)

M-et számításkor érdemes átváltani Nmm-re, és a többi értéket mm-ben megadni hogy a kapott eredmény N/mm2 legyen.

Ezt az értéket kellene összehasonlítani egy olyan táblázattal, ami nincs.
Attól függően ugyanis, hogy a tengelyen fellépő nyomaték
- állandó
- hullámzó (de egyirányú)
- hullámzó és irányváltó
különböző küszöbértékek vannak.
Valaki azt írja, hogy veszi a lent linkelt tábla jobb oldalán található zárójelben lévő értéket, és 5-ös biztonsági faktorral osztva hasonlítja össze a fenti értékkel. (amennyiben a nyomaték hullámzó (de egyirányú))



Iránymutató értéknek nekem jó lesz.

google első találat

Előzmény: J-Steel, 2018-06-04 12:45:51 [100]

Nekem csak a számítás kell a reteszre.

Előzmény: svejk, 2018-06-04 13:06:56 [101]

Kéretek nem itt kitárgyalni, ez a topic konkrét képletek, számítások helye maradjon.
Köszönjük!

Előzmény: J-Steel, 2018-06-04 12:45:51 [100]

Kérdésem lenne reteszekkel kapcsolatban.

Van egy trapézmenetes orsóm D=20mm/2mm menetemelkedéssel.
A tengely vége hengeres D=12mm.
Ezen van egy 4mm-es tengelyirányú bevágás, amibe 4x4mm-es retesz van. Hossza kb. 5-8mm.
Megmértem a tengelyen 1 ... 3Nm erőhatást fejtek ki attól függően, hogy hogy van meghúzva a fecskefarok csavarja.

A kérdésem az lenne, hogy van-e valakinek ötlete, hogy egy retesz a fenti paraméterekkel milyen nyomatékot képes átvinni anélkül, hogy elnyírná vagy a tengelyt vagy ha tengely erősebb, akkor magát.

Én az alu kézikereket kicseréltem alu bordás kerékre, és azt vettem észre, hogy egy idő után mintha jobban kotyogna, mert az alu ezen a kis felületen nem bírja a nyírást.

Mielőtt belemélyednénk, a dologba, először a hengeres tengellyel és retesszel kapcsolatos számítások érdekelnének. Hátha valaki tud adni képletet vagy szakirodalmat.

A minimális becsavarási hossz attól függ, hogy az anyamenetet milyen anyagba kell elkészíteni.
Acél esetén 0,8d, öntöttvasnál 1,25d, alumíniumnál 2d, műanyagnál 4d.
Az anyamenet hasznos menethosszát úgy kell megválasztani, hogy figyelembe kell venni a tényleges becsavarási hosszat, és ehhez biztonság céljából 0,3d-t hozzá kell adni.
( „d” a csavar átmérője)

(Nem tettem idézőjelbe, mert kissé átformáztam, így már nem pontos idézet.
Lehet valami iránymutató, de szilárdságban az anyagcsoportokon belül is nagy eltérés van.)

Előzmény: Szalai György, 2018-02-26 06:12:50 [98]

Az nem módosul.
Az anyamenet lesz hosszabb, hogy elviselhesse az ajánlott meghúzási nyomatékot.

Előzmény: J-Steel, 2018-02-26 01:15:20 [97]

Van egy táblázatom, hogy mekkorák a meghúzónyomatékok különböző átmérőjű metrikus csavarokhoz, azon belül pedig a különböző minőségű csavarokhoz (8.8 10.9 12.9).
A kérdésem az lenne, hogy hogyan módosulnak ezek a meghúzási nyomatékok, amennyiben nem acél hanem aluminium furatba kerülnek becsavarozásra?

Temészetesen mechanikai teljsítmény, hiszen a képletben nem is szerepel semmilyen elekromos mértékegység.

A felvett teljesítményhez még kellene tudni a mindenkori hatásfokot/veszteségeket.

Előzmény: Szalai György, 2017-12-28 12:01:44 [94]

Miért hagy ez ekkora sortávokat?

Előzmény: Szalai György, 2017-12-28 12:01:44 [94]

De ugye az a "W" a tengelyen leadott teljesítmény, nem az elektromosan felvett teljesítmény?

Vagyis elektromosan felvett teljesítményre nagyon nem általánosítható és nem is igaz.

Előzmény: svejk, 2017-12-27 09:06:24 [93]

Minden forgó motorra igaz a a #3-ban található képlet 'Képletek, számítások' téma, 3. hozzászólás

De ne itt tárgyaljuk ki, itt csak a képletek maradjanak, kérem az admint törölje e kettő hozzászólást.

Menjünk a Semlegesbe vagy a Béna vagyokba.

Előzmény: schneyolo, 2017-12-27 08:11:59 [92]

Sziasztok!

Lehet, hogy nem teljesen átgondolt a kérdésem, de felteszem, hátha nem is olyan nehéz a válasz.

Szóval tudom, hogy létezik egy képlet amivel kiszámolható egy 3 fázisú aszinkron motor nyomatéka a teljesítményből és a fordulatszámból.

A kérdésem, hogy ez vajon alkalmazható e visszafelé az AC szervo motoroknál?

Ezeknél általában nyomatékot szoktak megadni meg fordulatot, de nem nagyon adják meg a teljesítményt.

Számomra azonban az sokkal jobban megfogható, dolog.

Vagy létezik olyan képlet amivel az AC szervo teljesítménye számítható?

A play aruhazban belefutottam a Sandviktol forgacsolo ero szamolo programba. Marora es esztergara is. (Hatha valakinek ujat mondtam)

sandvik

Az emlékeid jó irányba mutatnak, a pontos geometriai magméret ugyanis d=D-1.08254*P képlettel számolható. Ha csak a P-t vonod ki, kicsit már "lögyögősebb" lesz a csavarkötés, és kisebb méretű csavaroknál (M1.5,..., M4) minden század számíthat, amikor meghúzod, és netán nagy bosszúságunkra megszakad a menet.

(a képlet az elméleti minimumot határozza meg, de egyes anyagoknál nem fogja tolerálni a menetfúró (modi))

Előzmény: Lóri, 2015-04-20 12:18:00 [87]

Metrikus, (60°)-os menetnél a magfurat készítésekor a menetemelkedést kell levonni a névleges átmérőből.

Menettáblázatok

Előzmény: Lóri, 2015-04-20 12:18:00 [87]

Sziasztok!
A menetfúrási átmérőhöz kéne valami képlet. Azt mondják a 0.8-as szorzó nem mindig jó. Emlékeim szerint van egy 1.08254 x P , ahol a P a menetemelkedés mértéke milliméterben. De mintha hiányos lenne ez a képlet. Valaki emlékszik erre?

Optimális k

Ha még beírhatnám a képletekbe az állandókat és kiszámolná az eredményt, az volna a frankó.
Ne kelljen már szegény tudatlanoknak mindég túráztatni az Automath Photo Calculator-t.

Előzmény: svejk, 2015-02-07 18:11:00 [81]

Hobby CNC-jeink tervezésének alapműve lehetne.
Több része már ismerős volt számomra, de így egyben még nem olvastam.
Matek és fizikai érdeklődésűeknek javarészt értetően, magyar nyelven.

Szia. Tippelnék: Ha van dvm akkor kiméred ellenállásra a tekercseket. 6 kivezetéses az ugyanúgy 4 tekercses, de a burkolaton belül 2-2 tekercs sorba van kötve, és a közös pont van kivezetve. Tehát 123 és 456 kivezetések vannak. 1-3 kivezetés között mérsz x ohm ellenállást, ekkor 1-2 és 2-3 kivezetés között egyenlő x/2 ohmot kell mérned. Ha ezt megtalálod, akkor megvan az első tekercspárod, és ugyanígy lesz a 456 kivezetésekkel is.
A sivatagi verziót hasonlóan kell végigjátszani, mint ahogy Sz.József írta, annyi különbséggel ha 1-2 tekercskivezetést zárod rövidre, akkor nehezebb forgatni, ha az 1-3 tekercsvéget, akkor mégnehezebb forgatni.

Előzmény: ignaca, 2014-07-05 16:07:00 [79]

Üdv!És a 6 vezetékesnél?Mi a megoldás

Előzmény: Sz.József, 2014-03-22 14:05:00 [78]

Igaz, se egy képlet, se egy számítás de kérésre ide rakom...

Egy ismeretlen típusú 8 kivezetéses léptető motor bekötése bipoláris párhuzamos üzemre.
A módszer azért lehet hasznos, mert nem igényel semmilyen műszerezettséget és
semmilyen egyéb információt pl. a netről.
Tehát a sivatag közepén, egy szál gatyában is megoldható a feladat... )
Na, akkor... (így kipihenve, talán már nem fogom elírni..., ha még is a modi majd kijavítja )

Ugyebár van 8 "ismeretlen" kivezetésünk. Mondjuk legyen mind fehér.
Gondolom az senkinek nem okoz problémát, hogy az 1 tekercshez tartozó végeket megtalálja.
Ha igen, akkor összeérinti akár melyik kettőt és ha tengelyt nehezebb forgatni, akkor azok az összeillő végek.
Ezzel meg van az első lépés.
Van 4 tekercsünk...
Sorszámozzuk meg a 4 tekercs kivezetéseit: (a sivatag közepén csak fejben...)
1-es tekercs, 1-2
2-es tekercs, 3-4
3-as tekercs, 5-6
4-es tekercs, 7-8
Keressük meg, hogy az 1-es tekercshez (1-2) melyik tekercset kell párhuzamosítani.
Ennek menete: (mindig a kézi tengely forgatásán lesz a hangsúly !!!)
Pl. első párosítás
1-2
3-4
majd
1-2
4-3
Tehát fordítva is oda próbáljuk.
Ha mindkét esetben lefogja a tengelyt, akkor a 3-4-et félre tesszük, az 1-2-nek nem ő a párja.
Ugyan ezt elkövetjük (továbbra is az 1-2 párját keressük) a 5-6-al és a 7-8-al is. (a fordítást se felejtsük el !!)
Ha valamelyik esetben azt tapasztaljuk, hogy a tengelyt "nem fogja le", akkor az a "párja" az 1-2-nek.
Ezt az állapotot mindjárt úgy is hagyhatjuk... Ezzel meg van az első tekercs párhuzamosítása.
Ha megtaláltuk az 1-2 párját, akkor a maradék két tekercset is úgy párhuzamosítsuk,
hogy a tengelyt szabadon tudjuk forgatni.
Akik nagyon az elején vannak, azoknak...
A vezérlőbe való bekötés:
Az egyik tekercs, A+ - A- , a másik tekercs, B+ - B- .
A plusz-mínusszal nem kell foglalkozni az csak a forgásirányt befolyásolja.

Tudományos magyarázatot senki ne várjon tőlem...
Sok 8 vezetékesen kipróbáltam, legyen elég ennyi.
Remélem másodszorra nem írtam el...

Én annak idején végeztem méréseket ez ügyben, a szakdogámhoz kellett.

Előtoli

Előzmény: n/a (adathiba), [72]

A 124. oldalon nomogram különböző átmérőjű és hosszúságú, valamint különböző csapágyazási rendszerű golyósorsók kritikus fordulatszámának meghatározásához.

Egy kis progi, hátha valaki nem ismeri és hasznosítani tudja.
Különböző mm és inch, külső és belső menetek méretei.
Lehet, nem teljes értékű, de elég sok menettípus szerepel benne. (a 10x0,8 az pont nincsen benne ... )
Innen letölthető. A txt-t át kell írni zip-re.
Menetek.txt néven szerepel

innen lehet letölteni
txt-t át kell írni xls-re ...

Segédlet, a zsugorkötéssel átvihető max. nyomaték számításához. (.xls formátum)
Valamint cső és tömör rúd max. nyomatékátvitel számítás.

Letölthető innen

Így néz ki


Én a 16x5-ös golyós orsó hosszabbításánál alkalmaztam. Egyrészt egy kicsit rövidebb volt az orsóm, másrészt könnyebb volt megmunkálni.
Átmérő 8mm-t (ilyen dörzsáram volt) illesztettem össze 15mm hosszban, így 50%-on ~12Nm adódott.
Úgy gondolom ezt rendeltetésszerű alkalmazásnál nem fogom túllépni ...

Az alábbi a Lézer topikban #1936-al indult, és a #1942-nél tartó témához tartozik, de mivel hosszú és nem ahhoz a topikhoz tartozik, ezért nam akartam oda belepiszkítani.
------------
Tehát válasz elektron-nak:
Egy-két apróságtól eltekintve (munkát végzünk nem erőt, és ebben az esetben nem széthúzzuk hanem hagyjuk kitágulni) igazad van, csak nem vetted figyelembe a kinduló és a végállapot adatait.
Vegyünk egy konrét példát és számoljunk.
Legyen 1. palack 100bar, térfogata 50 liter; 2. palack 1bar, térfogata 10 liter. Mindkét palackon nyomás mérő. Hőfok 20 C=293K. Összekötjük őket, és kinyitjuk a csapot. Ekkor az 1. palackból megy a gáz a 2.-ba. Amikor a 2. palack nyomásmérője 10 bart mutat elzárjuk a csapot.
Ha mindez gyorsan (pl. kevesebb mint egy perc alatt) zajlott le, akkor az eközbeni hőenergia cserét (leadás vagy felvétel) a környezettel elhanyagolhatjuk, tehát adiabatikus állapotváltozással számolhatunk, és tekintsük ideálisnak a gázt. A jelölésben "1" az 1-es palack a "2" a kettes palackra vonatkozik. "e" jelzi a kezdő(eleje), és v a befejező (vége) állapotot, k az adiabatikus kitevőt (1.4) . A "^" a hatványozást jelenti. [...]gyök(...) a [..]-adik gyöke a (...)-nakot jelenti.
A képletek:
pe/pv=(Vv/Ve)^k
Ve/Vv=(Tv/Te)^(1/k-1)
.
Ekkor szerintem az állapotváltozás a következő lesz:
a 2. palackban lévő 10liternyi 1bar nyomású gáz összenyomódik 10bar-ra, a térfogata tehát V2v=V2e*kgyök(p2e/p2v)=1.93 L
a hőmérséklete T2v=T2e*(1/(1-k))gyök(V2e/V2v)=565 K=293 C lesz.
Az 1. palackból kiengedtünk annyi gázt amennyi a 2.-ban lévő 10-1.93=8.07 literben 10bar nyomású lesz.
Ennek a térfogata amig az 1.-ben volt: V1át=V2át/[k]gyök(p1/p2)=8.07/ 5.18 =1.56 L
Ez a gáz lehűl a kezdeti 20C-ról
Tvát=Teát*[1/(1-k)]gyök(Veát/Vvát)=293*0.52=152 K= -121C
Mivel ez a két gáz összekeveredik, a hőmérsékletűk kiegyenlítődik. Az eredő hőfokuk a tömegükkel fordított arányban a két kiinduló hőfok (152K és 565K) között lesz.
Mivel a nyomásuk azonos, így a tömegarány egyenlő a térfogat aránnyal.
Az eredő hőfok tehát 152+(565-152)*(1.93/8.07)=152+98=250K = -23 C
Miután beáll ez a közös hőmérséklet, akkor természetesen a térfogatarány meg fog változni, de a nyomás marad.
Mivel ezek a palackok elég vastag falúak, ezért a bennűk lévő gázhoz képest jelentős hőenergia tartalommal bírnak, így természetesen a palack külseje nem fog ennyire lehűlni, de szerintem melegedni nem fog.